A CETA a várakozások szerint a vámok, illetve a gazdasági kapcsolatok további mélyítését hátráltató más akadályok lebontása révén elősegítené a növekedést és a munkahelyteremtést az Európai Unióban és Kanadában is. Az ellenzők szerint azonban az egyezmény általános deregulációt von majd maga után, és szűkíti a nemzeti kormányok mozgásterét.
Szakértők attól tartanak, hogy a CETA kudarca ellehetetleníti az Egyesült Államokkal, illetve Japánnal készülő uniós szabadkereskedelmi megállapodást is.
Szijjártó szerint ez frusztáló
Szijjártó Péter szavai szerint Magyarországot frusztrálja, hogy nem született megállapodás az Európai Unió és Kanada között tervezett szabadkereskedelmi egyezmény (CETA) aláírásáról Belgium francia nyelvű vallon tartományában.
A külgazdasági és külügyminiszter a kanadai CBC televíziónak adott interjújában kifejtette, a tárgyalások már hét éve folytak és Budapest számára nyilvánvaló volt, hogy az aggodalmakat és kételyeket is tisztázó, ilyen hosszas egyeztetések után sikerül aláírni a megállapodást. „Ennek a múlt kedden meg kellett volna történnie” – szögezte le. A miniszter úgy vélte, a helyzet az Európai Unió érdekeivel ellentétes, mert a közös európai politika kevés sikeres területeinek egyike éppen a kereskedelem. „Vajon kivel lehet kereskedelmi megállapodást kötni, ha nem Kanadával” – tette fel a kérdést.
Szijjártó Péter megemlítve a régiók közötti kereskedelmi és gazdasági integrációs globális versenyt úgy vélte, ha Európa nem képes érdemben részt venni e versenyben, akkor lemarad, és a „versenyképessége is odavész”. Leszögezte azt is, hogy a tárgyalások idején felmerült aggályokat sikerült eloszlatni. „Kiderült, hogy mezőgazdaságunk GMO-mentessége fenntartható, és megtörténik valamennyi szükséges intézkedés annak érdekében is, hogy fenntarthassuk élelmiszerbiztonsági sztenderdjeinket” – mondta.